TARTALOM:

Lovagkori társadalom
(Kozma Zsolt lovagi hagyományőrző és Csanádi József)

Misztériumjátékok
(Csík Csaba színművész)

A hét szabad művészet
(Német Gilda festőművész)

A gótika születése
(Hegedűs Miklós festőművész)

Napkelte - a reneszánsz művészet
(Hegedűs Miklós festőművész)

Csillagtudomány
(Varga Márta csillagász és Csanádi József)

Csillagászat Magyarországon
(Varga Márta csillagász)

Pannónia nem veszítheti el angyal adta koronáját
(Varga Tibor jogtörténész)

Életrajzok Nagy Lajostól Hunyadi Mátyásig
(Ősz Gábor történész, főiskolai adjunktus)

Mátyás király hadjáratai és a fekete sereg
(Részlet a Nemzeti Múzeum egyik kiállításából)

Magyarországi reneszánsz zene
(L. Kecskés András hagyományőrző zenész)

Az angyalok kilenc kara és az Ország Angyala
(Csanádi József a könyv szerkesztője)


Hogyan is jött létre ez a könyv?

Sokszor vagyunk úgy az életben, hogy nem veszünk észre valamit, ami pedig annyira nyilvánvaló. Egyszer az a kérdés merült fel bennem: miért magyar kártya a magyar kártya, ha egyetlenegy magyar történelmi személy sincs a lapokon? A választ még meg sem találtam, de már elhatároztam, hogy a Mátyás évforduló tiszteletére készítek egy reneszánszkori magyar kártyát. Az első vezérelv az volt, hogy kivételesen egészalakos képek legyenek, és ne tükörszerű félemberek. A második szempont az volt, hogy az ókori és középkori négy sarkalatos erény (igazságosság, bátorság, mértékletesség és a bölcsesség) jelképezze a négy szín. Így alakult át a piros a vörös oroszlánná, a zöld egy igazi szőlőlevéllé, a tök országalmává és a makk kódexé.

Amikor nagy vívódások közepette kiválasztottam a 16 kártyán szereplő személyt, akkor gondoltam arra, hogy jó volna életük főbb eseményeit is leírni a kártyák mellé. Olvastam közeli barátaim írásaiban olyan művészi megközelítési módokat, amelyek új megvilágításban mutatják be a reneszánsz kort. Másik inspirációm a koronázás és a Szent Korona-tan a lovagkori, reneszánszkori jogi-állami rendszer témája volt. Arra gondoltam, kibővítem az életrajzokat ezekkel az izgalmas és hiánypótló témakörökkel. Így született egy kis füzetecske, amely később könyvvé bővült olyan témákkal, amelyek a mai köztudatból szinte teljesen hiányoznak.

Ebben a könyvben valóban több szempontból vizsgálják meg a középkort. Hogyan látja a középkori szellemi életet egy jogtörténész, egy csillagász, egy zenész, egy festőművész, egy színész, és a könyv szerkesztője? Különböző kiindulópontokból, tapasztalatokból vizsgálják a lovagkort és a reneszánsz kort. Az egyes írások mégis összecsengenek, és egy egészet alkotnak. Amire az egyik írás csak utal, mert nem főtémája, azt a másik bővebben kifejti. A történelmi folyamatokat és a kultúrát, a korabeli világkép szemszögéből írják le, ezáltal új összefüggések is láthatóvá válnak. A kártyákon szereplő történelmi személyek életrajzát versek is kiegészítik. A versek megmutatják, hogy hogyan látták költőink Szent Hedviget, Szilágyi Erzsébetet, Hunyadi Jánost, és Mátyás királyunkat.

Egy ilyen típusú könyv szerkesztése egyúttal kísérlet is, mert több szerző egy közös misszió érdekében összefogva hoz létre egy ilyen művet. Nemcsak az a nagyszerű, hogy a kultúra elfeledett gyöngyszemeit hozták felszínre a szerzők, hanem az is, hogy az emberi találkozások által mindannyian gazdagodtunk. Akkor érezném sikeresnek ezt a kiadványt, ha az olvasót történelmi kutatásokra inspirálná. Nagyon hálás vagyok mindazoknak, akik szívükkel és kutatásaikkal segítették A lovagkortól a reneszánszig című könyv létrejöttét.

Köszönettel: Csanádi József